Oldalak

2011. március 8., kedd

elgondolkoztam...

és nem csak azért mert ez ma a 4. bejegyzésem. De kutyát se érdekel csak jó kiírni~ aztán persze jön az hogy dehogyis! hogy írhatsz ilyet. A faszt úgy konkrétan.
Elment minden kedvem...és nem csak olyan dolgoktól amiket alapjáraton utálok...újra a itthonakarok maradni és bezárkózni zenét a maxon nyomatni...milyen jó lenne ha meg is tudnám tenni...
Egyre jobban érzem. BFF thingie isnt for me. Egyszerűen vagy én baszok át és kínzok meg valakit vagy ők basznak át és tesznek tönkre lelkileg~
Érzem hogy megőrülök. Megint. Még mindig. Az őrült pillanat amikor már rájövök fölösleges az egész.
Ha már TE is írogatod a dolgaid, so do I~ megbeszéltük átbeszéltük, elejétől kezdve napjainkig...vagyunk egymásnak...mégse az igazi...mostanába főleg nem.
SAJNÁLOM HOGY NEM Ő VAGYOK. NEM IS LESZEK. FOGJAD FEL SZÉPEN.
igen tököm tele van. Egy bffnek kötelezettsége lenne végig hallgatni a nyafit, a hisztit, a kiakadást...mégis már TÚL SOK. nekem is van...de mégse veled osztom meg...óóó nem. Mért is? jönne az önsajnáltatod magad szöveg. Aztán ha mégis közlöm hogy van bajom akkor már jön az ál JAJJ MI TÖRTÉN MESÉLJ. A faszt. De tövig. EZÉRT és p o n t o s a n EZÉRT mondom el másnak a bajaimat mert őket érdekli...
Én nem vagyok pszihológus, nem tudok segíteni még a tanácsaimat se fogadod meg...Hát én mindent megtettem úgy hiszem~ ^^ Ismételten gondolkodom létem értelmén ilyen téren.
r e a l l y t i r e d o f c r a p
megértem hogy nem beszél veled és vele osztottad meg bajaid és most itt vagyok én akinek sírhatsz... de egyszerűen nem én lennék...mármint meghallgatnám de fáj...2 óra róla SOK. Visszafogni a bőgést közbe meg n e h é z...
neked se könnyű, de nekem se...
ja és ha azt hiszed nem érdekelnek a bajaid, vagy te akkor...
*nem hallgattam volna végig a 3 órás monológod
*nem várnám mindig hogy mikor találkozunk végre
*nem bocsátanék meg ilyen könnyen
*érdekelne hogy nem egyszer átbasztál
*nem lennél a BFF-em.

Én nem születtem varázslónak csodát tenni nem tudok
És azt hiszem már észrevetted a jó tündér sem én vagyok,
De, ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném vannak még csodák.
Hát mit tehetnék érted, hogy elűzzem a bánatod,
A lelked mélyén megtörjem a gonosz varázslatot.
Mit tehetnék érted, hogy a szívedben öröm legyen?
Mit tehetnék áruld el Nekem!
Nincsen hétmérföldes csizmám, nincsen varázs köpenyem
Hogy holnap is még veled leszek sajnos nem ígérhetem.
De, ha eltűnne az arcodról ez a sötét szomorúság,
Úgy érezném vannak még csodák.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése